A sci-fi filmek rajongói már évtizedek óta várják a pillanatot, amikor az utakat, pontosabban az égbolton, lebegő-világító bóják által kijelölt sávokat elözönlik a repülő autók. „Utak? Ahová megyünk ott nincs szükség utakra!” – bizonyára mindenki emlékszik Doki szavaira a Vissza a jövőbe második részében, közvetlenül azelőtt, hogy a levegőbe emelkedne a filmtörténet egyik legikonikusabb autójával. Mások, mint például a robotokat fejlesztő Daniel Wilson azt várták, hogy felnőtt korukra működő valóság lesz a hátra szerelhető repülőgép-hajtómű, azaz a jetpack. Bár mindkettőből készült néhány prototípus, üzembiztosan működő, tömeggyártásra alkalmas termék még egyik fejlesztésből sem született. Lássuk tehát, mivel fogunk közlekedni földön-vízen-levegőben, a közeli jövőben!

A négy kerék marad, csak nem mi fogjuk vezetni

Az autózás terén látványos a fejlődés, hiszen ha 15 éve azt mondjuk valakinek, hogy 2020-ban már Magyarország útjain sem lesz szokatlan látvány az elektromos autó, valószínűleg alaposan elcsodálokott volna, és akkor még a hibrid technológia térnyeréséről nem is beszéltünk.

Hasonló fejlődés előtt állnak az önvezető járművek, különösen, hogy a fejlett vezetőtámogató rendszereknek köszönhetően már sok mai gépkocsi is úgynevezett „kettes szintű” önvezető autónak számít, ami persze még messze van a teljes önállóságtól, de jól mutatja, hogy hol tart ez a technológia. Egyes városokban pedig már működik teljesen önvezető taxiszolgáltatás, például Las Vegasban, ahol az Uber legnagyobb konkurense, a Lyft üzemelteti az Aptiv nevű cég által fejlesztett járműveket. A Lyft egyébként saját bevallása szerint már több mint százezer hasonló autót üzemeltet. Kínában pedig épp múlt héten indult el az AutoX nevű startup önvezető taxiszolgáltatása, Sencsen városában.

Ezen a téren az egyik legismertebb szakértőnek Daniel Faggella, az Emerj nevű cég kutatási vezetője számít, aki szerint az előttünk álló évtizedben fokozatosan kinyílik majd a világ az önvezető autók előtt. Egyes amerikai államokban például már engedélyezték az önvezető kamionok közlekedését is, ez pedig várhatóan egyre gyakoribb lesz. A University of Texas elemzése szerint pedig 2028-ra terjedhet el az önvezető buszokkal lebonyolított tömegközlekedés.

Ha elindul a (lebegő) vonat…

Bár a mágneses levitációs (maglev) technológiát alkalmazó vasút ötlete nem újdonság – a szabadalom 1934-ből származik –, 1979-ben pedig már üzembe is állt a Transrapid 05 jelű szerelvény a hamburgi világkiállításon, a jelentős költségek miatt nem igazán tudott elterjedni. Ma azonban már egészen más módon képzelik a nagy sebességű vasúti közlekedést. Az Elon Musk által megálmodott Hyperloop például egy vákuumcsőben, a léghoki asztalokhoz hasonló légpárnán lebegő szerelvényekkel képzeli el a szupergyors közlekedést, amely akár az 1200 km/h sebességet is felül tudná múlni. Igaz, a prototípus egyelőre csupán 240 kilométeres óránkénti sebességet tudott elérni, amit azért a távol-keleti, de akár a francia gyorsvasút, a TGV is könnyedén lefőz.

A hasonló technológián alapuló, dél-koreai szupervasútról idén már olvashattunk: a világon elsőként 1019 km/h-ra sikerült felgyorsulnia a hyper-tube nevű szerkezet méretarányos modelljének. Egyelőre azonban még várnunk kell, hogy ilyen vonattal utazzunk nyaralni, a bostoni Lux Research Inc. elemzése szerint ugyanis az eddigi előrejelzések, amelyek 2030-ra datálják az üzemszerű működés kezdetét, túlzottan optimisták. Az ő szakértőik szerint inkább 2040 tűnik reálisnak a hyperloop/hyper-tube technológia elterjedését illetően, bár persze az érintettek szerint már 10-15 évvel korábban elindulhatnak az első vákuumcsőbe zárt szerelvények.

A világjárvány átírta a repülőgyártók terveit

A fenti jóslatokhoz képest kissé homályosabb a kép, ha felnézünk az égre. Ha még 2019-et írnánk, akkor most hosszasan értekezhetnénk, például a hangsebességnél gyorsabban, mégis kisebb zajártalommal üzemelő, több utas szállítására képes repülőgép-prototípusokról, különleges szárnykialakításról vagy épp az elektromos motorok légi közlekedésben való megjelenéséről.

A COVID-19 megjelenése azonban gyökerestül felforgatta a repülés világát, hiszen ahogy az emberek karanténba kényszerültek, úgy álltak le a repülőjáratok, sőt, teljes légitársaságok is, amelyek közül többet csak állami segítséggel lehetett megmenteni a csődtől, míg másoknak végleg le kellett húzni a rolót.

Egy biztos: a légi közlekedés valószínűleg már sosem lesz ugyanolyan, mint korábba. Jó eséllyel búcsúzhatunk a szuperolcsó fapados járatoktól, a hatalmas, rengeteg ember befogadására alkalmas gépek helyét pedig a kisebb, de nagyobb hatótávú repülők vehetik át, amelyeket gazdaságosabban lehet üzemeltetni az óriási és méregdrága monstrumok helyett.

Az űrrepülés viszont épp legújabb reneszánszát éli, különösen, hogy a 2020-as évben szintén Elon Musk cége, a SpaceX írt történelmet: ez a cég lett az első magánvállalkozás, amely önerőből képes volt embert küldeni az űrbe, ami fontos mérföldkő a 2024-re tervezett legújabb holdraszállás előtt. Az űrturizmus, ha nem is ekkora lendülettel, de szintén fejlődik, az ígéretek szerint például 2025-ben már megnyitja a kapuit egy ambiciózus űrhotel, igaz, az elképzelés egyelőre csak papíron létezik.

Visszatérnek a vitorlák

A járvány a hajózási iparágat is megviselte, különösen persze a hatalmas óceánjáró luxushajókat üzemeltető cégek jártak rosszul. Ez nem véletlen, hiszen több luxushajó is szerepelt a hírekben még idén tavasszal, mint fertőzési góc, ezt követően villámgyorsan tűntek el az utasok és több cég kényszerült bezárni a kapuit, sőt, olyan, viszonylag új luxushajók is akadtak, amelyeket egyből a hajótemetőbe vittek feldarabolni, mert még így is gazdaságosabb volt ez a döntés, mint a kihasználatlan járművekbe önteni a pénzt.

A hatalmas konténerszállító-hajók persze nem állhatnak le, épp ellenkezőleg, mivel a járvány miatt a csúcson pörög minden házhozszállító szolgáltatást kínáló cég. A hatalmas dízelmotorok óriási szennyezést jelentenek: egy-egy út akár 40 ezer kamion károsanyag-kibocsátásával is járhat, így az elektromos hajtásnak a hajózásban is komoly jövője lehet. Emellett, egy meglepő ötlet is megjelenhet: a gigászi teherhajókra több mint száz év után visszatérhetnek a vitorlák mint környezetbarát, megújuló energiát használó „hajtóművek”. Mint látható, a közlekedés jövője legalább olyan izgalmas lesz, mint a múltja, különösen, hogy – mint a vitorlák példájából is látható – a régi idők megoldásai modern köntösbe öltöztetve még sokáig szolgálhatják az emberiséget.