Több mint egy évtizede, 2008-ban értük el azt a pontot, hogy a világ lakosságának már több mint 50 százaléka városokban él, ez a tendencia pedig csak folytatódni fog: a Visual Capitalist infografikája szerint húsz év múlva már a Föld lakosságának 65 százaléka lesz városlakó. A települések lakóinak száma is meredeken emelkedik, míg 1950-ben még csak 83 olyan város volt a világon, amelyben több mint egymillió ember élt, 2025-re csak Kínában ennek közel háromszorosára, 221-re rúg majd a gigavárosok száma.

Ez egyben azt is jelenti, hogy rendkívül komoly fejlesztésekre lesz szükség az előttünk álló két évtized során, ugyanis a városok közül sok a mai napig a több száz évvel ezelőtti életmódra van berendezkedve, miközben a technológia rohamos fejlődése miatt egyre több például az autó a városok útjain, elég csak Budapestre gondolni. Ráadásul, a városok használják fel a bolygó éves energiatermelésének 60-80 százalékát, így az úthálózat mellett gyökeres átalakításra szorul majd minden típusú városi infrastruktúra, az elektromos hálózattól kezdve a víz-, és gázvezetékekig, a lakóépületek korszerűsítéséről, energiahatékonyságuk növeléséről nem is beszélve. Ebben központi szerep jut majd az informatikának, pontosabban a kissé bicegő magyar fordítással dolgok internetének nevezett Internet of Things-nek (IoT), azaz internetre kapcsolt szenzoroknak, mérőóráknak és hasonló berendezéseknek. Szerencsére, világszerte folynak ígéretes kezdeményezések, okosváros-projektek, amelyek reményt adnak a jövőre nézve. Lássuk milyen megoldásokkal igyekeznek fenntarthatóbbá, energiatakarékosabbá, emberbarátabbá vagy egyszerűen csak hatékonyabbá tenni a településeket!

Egymással kommunikáló járművek

A nagyvárosok egyik legfőbb problémáját a forgalmi dugók és az ebből fakadó környezet-, és zajszennyezés jelenti. A közeli jövőben jelentősen átalakulhatnak az úthasználati szokásaink az intelligens rendszereknek köszönhetően. A francia energiaipari óriás, a Thales statisztikái szerint az előttünk álló 15 évben több mint 75 millió önvezető járművet értékesítenek majd világszerte, ez pedig gyökeresen megváltoztathatja a közlekedési szokásainkat.

Az úgynevezett M2M (machine-to-machine) kommunikáció ugyanis lehetővé teszi majd, hogy az okosautók menet közben is képesek legyenek egymással „beszélgetni”, ami segíti a balesetek, de akár a forgalmi dugók elkerülését is. A Ford mérnökei például a több milliós hadakban közlekedő sáskák viselkedésének vizsgálatával tervezték meg a jövő autóinak a közlekedését. A teljesen önjáró gépkocsiknak így már nem lesz szüksége például sávokra sem, mivel az egymás helyzetét folyamatosan ellenőrző autók sosem ütköznek majd össze, mindig szépen elkerülik egymást, így az utasok tökéletes biztonságban közlekedhetnek a városokban. Emellett azonban arra is szükség lesz, hogy a hálózati csatlakozással felszerelt gépjárművek felett senki se tudja átvenni az irányítást, így a jövőben a biztonságos közlekedésnek nem csak az évszaknak megfelelő gumiabroncs, de a kellően fejlett tűzfal is a része lesz.

Az autók bekapcsolása a hálózatba azonban csak egy lépés, emellett a közlekedési lámpáknak, tábláknak, de magának az útfelületnek is át kell esnie némi digitalizáción. Az intelligens szenzorokkal felszerelt jelzőlámpák például a gépi látás (computer vision) segítségével képesek lesznek a mindenkori forgalom ritmusához igazodni, így nem kell feleslegesen a pirosnál várakoznunk, ha egyébként senki sincs a környéken, vagy épp ellenkezőleg, a csúcsidőben gyakrabban váltó lámpákkal elkerülhetővé válik a torlódás. Az elektromos hajtású autók megjelenésével pedig szükség lesz egy hasonlóan online, valós időben követhető töltőhálózat kialakítására, a távolabbi jövőben pedig az indukciós úttestek kifejlesztésére, amelyek akár a menet közbeni töltést is lehetővé teszik.

Emellett azonban szükség lesz például a parkolás radikális újragondolására is. Korábbi kutatások ugyanis rámutattak, hogy a belvárosi dugóban araszoló autók átlagosan 30 százaléka épp parkolóhelyre vadászik. Mennyivel élhetőbbek lennének a városaink, ha a kocsink pontosan tudná, hogy mikor szabadul éppen fel egy parkolóhely a szomszéd utcában, így pedig gyorsabban és hatékonyabban juthatnánk el az úti célunkhoz. A már említett M2M technológia mellett a szenzorokkal felszerelt parkolóhelyek is tudnák jelezni, hogy épp akad egy-egy szabad placc valahol.

Okosvárosok – a föld alatt?

Az energetikai megoldásokkal foglalkozó Carbon Lighthouse adatai szerint minden „hagyományos” épület fűtésére-hűtésére felhasznált energia több mint fele, 55 százaléka pocsékba megy a rossz energiahatékonyság miatt. Ez óriási pazarlás, ráadásul, nem feltétlenül szükségesek méregdrága fejlesztések, elég beruházni jobb szigetelésre, esetleg a nyílászárók korszerűsítésére. Természetesen, az IoT-technológia itt is hatalmas lehetőséget jelent, hiszen teljesen felesleges például olyan helyiségeket fűteni, ahol épp senki sem tartózkodik.

Az okosvárosok kialakítása gigantikus üzleti lehetőséget is jelent: az amerikai Forbes számításai szerint már az idei évben 1,5 billió dolláros piacot jelentenek az okosvárosokhoz köthető fejlesztések, még úgy is, ha a lap szerint 2025-re még várhatóan „csak” 26 okosváros lesz majd a bolygón.

Az okosváros azonban többet jelent különféle internetre kapcsolt kütyüknél. Olyan összetett rendszerről van szó, amelynek minden egyes részterületét áthatják a digitális megoldások. Nem elég az okosautó, ha nincsenek okos épületeink. Nem elég az okos épület, ha nincs intelligens kormányzás, okos egészségügy vagy épp oktatás. A Frost & Sullivan piackutató cég egyszerű ábrája remekül mutatja, hányféle területnek hányféle módon kell egymáshoz csatlakoznia ahhoz, hogy valóban okos városban éljünk, ne pedig egymás mellé dobált, de egymással nem kompatibilis rendszerek káoszában.

Miközben pedig ezen dolgoznak a mérnökök, fejlesztők, építészek és várostervező szakemberek, a klímaváltozás veszélyeire sem árt gondolni, vagyis a jövő városait arra is fel kell készíteni, hogy ellenálljanak a szélsőséges időjárási jelenségeknek, amelyekből sajnos egyre többet látunk. Akadnak olyan elképzelések, amelyek szerint az emberiség jól tenné, ha szépen lassan behúzódna a föld alá. A finn fővárosban, Helsinkiben már 2010-ben elfogadták az Underground Master Plan nevet viselő városrendezési tervet, amelynek kivitelezése tavaly fejeződött be. Ennek lényege, hogy a város teljes alapterület – mintegy 214 négyzetkilométer – alatt olyan bunkerrendszert hoztak létre, amely egyrészt rendkívül komoly energiamegtakarítást tesz lehetővé, de szükség esetén menedéket is tud nyújtani, ha az időjárási körülmények megkövetelnék.

Mint látható, rengeteg fogaskeréknek kell olajozottan együttműködnie, hogy az okosvárosok kézzelfogható valósággá váljanak, azonban ez a világ minden táján olyan befektetés, amely busásan megtérül, hiszen kevesebb pazarlással, jobb életkörülményeket lehet biztosítani emberek tíz-, vagy százmillióinak, miközben csökkentjük a bolygónkat érő terhelést. A jövő reményteli, csak jussunk el odáig!