Tíz-húsz év múlva egy egészen új világ vehet bennünket körül – valószínűleg sokkal több elektromos autóval –, és rajtunk is múlik, mennyire vigyázunk a természetre. Hogy ne legyen több kifogásunk, segítünk!   

A 2018-as adatok szerint a Föld lakossága legalább három és fél millió tonna műanyagot és egyéb hulladékot termel egyetlen nap alatt. A World Bank tanulmányai szerint egy emberre 0,74 kilogrammnyi szemét jut naponta, de országonként nagyon eltérőek a számok: van, ahol alig lépi át ez az érték a 0,1 kilót, máshol meg több mint négy és fél kilónyi hulladék jut egy főre. Az Egyesült Államok vezeti a listát, és a National Geographic egy korábbi cikkében felhívta a figyelmet, hogy évi 250 tonnát hagynak maguk után. A magasabb jövedelem és a szemét között kimutatható az összefüggés: a fejlett országok a világ hulladékmennyiségének 34 százalékáért felelősek. A kilátások sem túl fényesek: a kutatók 2050-re 3,4 milliárd tonna szeméttel számolnak éves szinten, hacsak nem teszünk valamit.

Önkéntesek segítségével évről évre megnézik, mely cégek felelősek a legtöbb műanyag szemétért. Ijesztő adatok jönnek ki, viszont az a legfontosabb üzenet, hogy mindenki tehet valamit a környezetéért. Egy 2017-es kutatás szerint a valaha gyártott összes műanyag 91 százalékát nem hasznosították újra: ilyenkor pláne érdekes abba belegondolni, milyenek voltak a mindennapok a műanyag csomagolóanyagok nélkül. Van megoldás, és nem vagyunk egyedül a problémával. Az internet, és akár az instagramos tippek segítségével bárki tehet kicsit és idővel még többet is a bolygóért.

Egy évnyi szemét is elférhet egy befőttes üvegben

Ha megnézzük a legnépszerűbb zero waste-influenszereket, egyáltalán nem tűnik úgy, hogy bármilyen modern cikket nélkülözniük kellene a kényelmes élet jegyében. Itt már nem arról van szó, hogy a hulladékmentes mindennapok egy hippimozgalom volna, egyszerűen a minimalista életformát hirdetik az aktivisták. Ott van például a kaliforniai Kathryn Kellogg, aki a tudatossággal egy alig négy és fél decis üvegbe préselte két évnyi szemetét, vagyis azt a hulladékot, amit nem lehetett sem újrahasznosítani, sem komposztálni.

Kathryn Kellogg itt éppen egy aktuális kérdést tárgyal zero waste szemmel.

Vagy ott van Lauren Singer, aki az Instagramja szerint nyolc éve változtatott, és egy befőttes üvegnél tart. Ha végigpörgetjük Kellogg vagy Singer feedjét, azért láthatjuk, hogy az életformájuk szinte teljes állást kíván, sőt, Singer csomagolásmentes boltokat nyitott, valamint előadásokat tart a témában. Nem lesz mindenkiből ilyen elkötelezett zero waste-harcos, viszont a tippjeik mentén elindulva csatlakozhatunk az irányzathoz, és nemcsak a Föld miatt érezhetjük magunkat jobban, de hosszú távon félre is tehetünk egy szép összeget.

“Egy év alatt ötezer dollárt (~1,5 millió forint) is spóroltunk azzal, hogy friss élelmiszert vettünk a csomagolt, nagyobb kiszerelés helyett, és azzal, hogy magunk készítettük az olyan háztartási cikkeket, mint a tisztítószer vagy a dezodor” – nyilatkozta Kathryn Kellogg a National Geographic-nak.   

A már profi zero waste-erek ötpontja a következő:

1. Szelektálás: ne vásároljunk olyan terméket, ami túl sok csomagolóanyagot használt fel.

2. Gondoljuk át, mit veszünk: amire nincs igazán szükségünk, azt hagyjuk a polcon.

3. Újra felhasználás: az amúgy kidobásra ítélt tárgyainknak mi is kereshetünk új funkciót, legyen szó egy vizes flakonról vagy a műanyag dobozainkról.

4. Komposztálás: a szemét összsúlyának nyolcvan százaléka szerves, a nagy részüket mégsem komposztálják.

5. Újrahasznosítás: bár kell némi energiaforrás a művelethez, még mindig jobb, mintha csak úgy kidobnák az adott tárgyat.

Hogy kezdjünk neki?

Sokszor az kritika éri a zero waste-et, hogy többen élnének e szerint, ha nem lennének annyival drágábbak az organikus termékek, vagy ne lenne annyira kényelmetlen péládul a fém borotva használata (ellenben az eldobható műanyaggal), így sokan inkább a könnyebb és (rövid távon) olcsóbb megoldáshoz térnek vissza. Azonban a fokozatosság erre megoldást nyújthat, és hosszú távon megtérül a befektetés: jól jöhetünk ki a környezettudatosságból. Csak új szokásokat kell felvennünk – annyit, amennyit az időnk, az energiánk és az életvitelünk megenged.  

Számos zero waste-oldal segít az első lépésekben, és ha végigolvassuk a listát, máris kiderül, hogy végtelenül egyszerű változtatásokkal is hozzájárulhatunk a környezetvédelemhez, ami még lemondásokkal sem jár.  Egyre több vendéglátóhely például már nem is ad szívószálakat – vagy csak természetes anyagokból készültet tart –, ha pedig mégis tennének az italunkba, mondjunk nemet rá.  

Használjunk kulacsot, és próbáljuk meg rögzíteni magunkban, hogy ahogy a telefonunk nélkül sem lépünk ki a lakásból, úgy az újratölthető üveg se maradjon otthon. A napi bevásárláshoz tartsunk magunknál textil zsákokat, és a zöldségeket se pakoljuk egyenként eldobható, műanyag zacskókba. Az impulzív vásárlás helyett pedig fontos a tudatosság, amit a listával kezdhetünk. Ragaszkodjunk a felírtakhoz, hogy ne csábuljunk el az akciókat látva. Kell hozzá némi szervezés, de a listakészítést érdemes heti menüötleteléssel kezdeni, hogy ne este jusson eszünkbe, hogy amúgy semmi sincs vacsorára.

A fürdőszobában szintén nem árt körülnézni, hogy mi az, amit lecserélhetünk környezetbarát verzióra. A fogkeféből például vehetünk bambuszt, a vattakorongokat vehetjük textilből, és a samponokból, tusfürdőkből, valamint az egyéb kozmetikai eszközökből is létezik csomagolásmentes vagy környezetbarát csomagolású verzió.

A tisztítószereinket szintén átnézhetjük, és számos hazai oldalról lehet rendelni a zero waste jegyében terméket. Sőt, mi magunk is keverhetünk mosószert mosószappanból, mosószódából, illetve természetes illóolajokból, de a szódabikarbóna, az ecet és a citromsav is a legjobb barátunk lehet a nagytakarítások során. A magyar blogok rengeteg ötletet adnak, hogy forradalmasítsuk a mindennapjainkat.

Fast fashion helyett néha lassuljunk le

A nagyobb márkák szerencsére már sokszor tüntetik fel, hogy fenntartható forrásból származik a bőr, vagy újrahasznosított anyagokat, például polésztert használtak fel a darabjaiknál. Emellett már olyan itthoni kezdeményezés is létezik, ami a tudatos vásárlást tűzte ki céljául: second hand boltokból válogatnak nekünk, és tehetséges divattervezők álmodnak meg megfizethető designer holmikat a megunt ruhákból.

Aki ragaszkodik a népszerű, jól megszokott márkáihoz, az már azzal segíthet, ha egy kiadós vásárlás előtt átnézi a szekrényét. Marie Kondo nem véletlenül lett azzal gyakorlatilag világhírű, hogy jól szortíroz. A könyvei és sorozata segítségével pár alap módszert sajátíthatunk el, hogy ne vegyenek bennünket körül fölösleges cuccok. A gardróbunk szinte biztos hogy rejteget pár olyan elemet, amit évek óta nem hordtunk, és bátran eladományozhatunk. Kondo arra biztatja a követőit, hogy tegyük fel a kérdést magunknak: “Örömet okoz számunkra egy-egy tárgy?” Ha nem, akkor váljunk meg tőle. Nem az a lényeg, hogy dobjuk ki, ami már nem kell, hanem hogy egyáltalán ne halmozzunk. A rendszerezés nemcsak a rend megtartásában lesz a mentőövünk, de arra szintén figyelmeztet, hogy általában túl sok (fölösleges) tárgy vesz minket körül.

Közlekedés, megújuló energiaforrások

Az teljesen egyértelmű, hogy változásra van szükség, és hogy a megújuló (többek között nap-, szél-, víz- és geotermikus energia) energiaforrásainkat sokkal inkább ki kell használjuk. Ezen kívül a közlekedési szokásaink is átalakulóban vannak: sok nagyváros a kerékpározásra ösztönzi a lakosságot, de ha autóba ülünk, az se mindegy, hogy mi hajtja a motort.

Az Európai Unió egyik célkitűzése például, hogy 2030-ra legalább harmincmillió elektromos jármű járja az utakat a régióban. Sőt, az EU a károsanyag-kibocsátást az elkövetkezendő tíz évben 55 százalékkal csökkentené az 1990-es szinthez képest, ehhez pedig a fenntartható közlekedés előretörésére lesz szüksége. Az irány kicsiben – a saját környezetünkben – és nagyban is a környezetünk védelme, hogy ne csináljunk a mostaninál nagyobb kárt, és reagáljunk a klímaváltozásra.  

Ehhez elengedhetetlen, hogy otthon szelektíven gyűjtsük a szemetet, és tájékozódjunk arról, hogy mit hova dobhatunk, és nem kizárt, hogy pár évtized múlva már nemcsak csomagolásmentes boltokból lesz egyre több, hanem az elektromos járművekből is, hogy ne a kimerülő forrásainkat éljük fel. 

Kíváncsi, hol áll az átlaghoz képest a fenntarthatóság frontján? Válaszoljon az alábbi kérdésekre!