A világ legmegkapóbb látványán, a Föld teljes alakos képén eddig csupán 24 ember ámuldozhatott élőben. Ez idáig ugyanis csak ennyiünknek sikerült legalább 32 ezer kilométerre – a kép elkészítéséhez szükséges távolságra – eltávolodni otthonunktól. Az addig kívülről láthatatlan Déli-sarkot is ábrázoló fotót (lásd illusztrációnkat) az Apollo 17 legénysége lőtte 1972 decemberében a Hold felé száguldva.

Egy falunyival több asztronautának, összesen 569-nek, adatott meg 2020 végéig, hogy az összkép helyett annak kis részével is beérje, és megszemlélhesse bolygónk egy-egy pontját az űrben lebegve.

A Kék Bolygó képernyőn is magával ragadó. Nem csoda, hogy a szemtanúk többsége eufóriát érzett a teljességet, az univerzumot megtapasztalva. A hivatalosan csak adaptációs szindrómának elnevezett élmény sok űrhajóst késztetett élete átértékelésére.

Rusty Schweickart űrhajón kívül. Ő számolt be először űrbéli eufóriáról (NASA, Apollo 9, 1969)

A világ szédületes forgását, a fejlődés sebességét azonban mi, hétköznapi emberek is átélhetjük. Főként akkor, ha nem csak a mindennapos bel- és külpolitikai történésekre fókuszálunk. Mialatt a “Mit hoz a holnap?” kérdésére válaszolni igyekvő tematikus oldalunkat készítettük, egyetlen hét során annyi minden történt a tudomány és technika világában, hogy szinte beszámolni is lehetetlenség róla. 

Bejelentették például, hogy a DeepMind mesterséges intelligenciája fehérjéket hajtogatott, és közben megfejtett egy megoldhatatlannak tűnő, több évtizedes problémát – nem mellesleg forradalmasítva ezzel a biológiát. Mindeközben a milliók életét megkeserítő sarlós vérszegénység ellen is meglett talán az orvosság, a vírusok elleni harcban is bevetett CRISPR/Cas9 génszerkesztő technológia segítségével. De nagyot ment a NASA bejelentése is, amely négy magáncéget bízott meg holdbéli bányászattal, megkötve ezzel az első olyan kereskedelmi szerződést, amely földönkívüli nyersanyagok kinyerésére vonatkozik.

Ahol pedig földi bányászok vannak, ott az őket kiszolgálók is hamarosan megjelennek. Így még az is lehetséges, hogy a következő évtizedben városlakók népesítik be Artemis istennő égitestét – ahogy azt Andy Weir, világhírű sci-fi író is megjósolta letehetetlenül izgalmas krimijében.

De hogy kicsit haza is beszéljünk. A HVG Könyvek gondozásában nemrég napvilágot látott, és karácsonyi ajándéknak sem utolsó, Emberiség c. nemfikciós könyv legalább ennyire érdekfeszítő. Ráadásul kiderül belőle, tényekkel alátámasztva, hogy mi, emberek bizony sokkal jobbak, békeszeretőbbek és együttműködőbbek vagyunk, mint azt gondoljuk.

Egymás iránti jóindulatra és összefogásra pedig igencsak szükségünk van, hiszen fajunk történetének legnehezebb feladata előtt áll: újjá kell szerveznünk, át kell alakítanunk életformánkat, hogy létezésünk és jövőnk fenntartható maradjon. Össze kell hát kapnunk magunkat, ahogy azt David Attenborough is kérte.

Kedves Olvasónk, a fentiek jegyében egy Föld körüli jövőutazásra hívjuk! Tartson velünk, és kövesse figyelemmel december 31-ig naponta jelentkező – elgondolkodtató és szórakoztató – cikksorozatunkat!